2011. június 30., csütörtök

Nyári napom

Hajnali ébredés - milyen az idő? - jöhet a kávé, internet! Jó hírek, levelek, éljen :o)) Jóga. Farmer, póló, a kedvenc, kockás gumicsizma és irány a mangalicák. Mivel már "jól" viselkednek és nem futnak ki a világból a drótkerítésen át, ezért néha etetés előtt kiengedem őket bóklászni. Csodaszépek, nagyok lettek a kis szőke malackák :o)) A szemes és csöves kukoricával becsalogatom őket, megyek sarlózni. Mindig eszembe jut a lányom kedvenc verse ami a nyárról szól, most telnek meg vassal a füvek, mézzel a gyümölcsök.... tényleg vas lehet a füvekben, a sarló egyre nehezebben vágja őket :o)) 2 nagy rakat fű az állatoknak, baromfinak búza, kukorica, kendermag. Útba esik egy barackfa, megreggelizek. Esővizes locsolgatás a zöldségeknek, virágoknak, jó büdi, csalán, utifű, karalábélevél áztak benne. Nézem a tenyérnyi tönkölyt, lassan érik nagyon, a kedvenc pipacs még mindig virít mellette, ott a helye. Ismét a házban, újabb kávé, pár levélke a neten, aztán elő a nagy vödör nyári almával, mosom, vágom, főzöm, rostos almalé 15 üveg. Túl akartam lenni rajta, legyen hely az új szerelemnek a szappankészítésnek :o)). Edina a csodaszappankészítő mesterem! A neten tanítja nekem a rejtelmeket, biztat. A 3. adag készülődik! Már színeset szeretnék és éljen, van itthon kurkuma! Alkotok s a nagy izgalomban kifelejtek belőle egy kisebb adag olajat, hát....már formában van, nincs mit tenni, reménykedem, jó lesz!!!
A kukoricában kódorgok, nézem a tökeimet :) ezerféle. Rengeteg virág. Nosza legyen ebédre tökvirág kirántva! Még sose ettem, de ódákat már hallottam. Gyerekek! Naggggyon finom, jaj, be is laktam belőle, rizst nem is szedtem hozzá. Vá, ezt ki kell pihenni, 5 perc vízszint. Ugrás fel, malacoknak víz, fű. A tóhoz tartozó kis "patakban" kornyadoznak a nádak, kálmosok, megkeringtetem a vizet, a tóból nyomatok föl a patakba, viruljanak! Azt a dzsungelt ott a tó és patak közt, mit is kellene csinálni ezzel, vagy semmit? Most nem, most itt ez az óriás barackfa, potyognak a gyümölcsök összeszedem. Nem, nincs kedvem ma a dzsemhez, egy újabb szappanhoz van ... Kaptam egy könyvet, előkapom, aztán telefon valamelyik lányomtól, ez mindig kávéivásra sarkall, ideje is az újabb élvezetnek. Jó, akkor már erőre kapok, megcsinálom én azt a kis dzsemet, nem sok az egész! Sose raktam még barackba dzsemfixet, ebbe azért is bepróbálom, ígéretes, de csak 3 üveg. Már 8 óra elmúlt, hm...szappan??? Csak jól el kell tervezni, mindent előkészíteni, azért is előveszem most a méhviaszt is, a lenmagolajat, ezeket még nem használtam eddig. Oliva, kókuszolaj, napraforgó, ricinusolaj, kecsketej, NaOH, egy jó erős kávé (most a szappanba) jó barnát szeretnék, vajszínnel kombinálva. Érdekesen viselkedik a viasz, de nincs baj, szépen szilárdul, tán be is mintázom a tetejét, Kigyönyörködöm magam, elpakolás, rendrakás, zuhany, internet (hogy is van ez a méhviasz?) és szunya! ÁGY!!!
Elég kerek nap volt, nem mindig ilyen. Néha csak ődöngök naphosszat, belefogok ebbe-abba, jár az agyam, vagy leáll :) a fű se nő. Hullámvölgyek jönnek mennek, talán éppen így kerek....

2011. június 28., kedd

Találkozások

Játszótéri találkozás volt, én az unokámban gyönyörködtem, ő meg a fiacskájában. Arról beszélt, amit kineziológusként tapasztal mostanság az emberek zöménél. Attila, ne lapozz, nagyon összevág a két mondanivaló, a Tied és Zsuzsié! Az ő meglátása is az, h a magyar ember ereje az összefogásban van! Mi nem léphetünk előre másként! Ezek ugyan még gyerekcipőben járnak, az összefogások, de ő már lát kezdeményezéseket, kis csoportokat, alakuló MAGocskákat. Ennek szívből örülök. Arról is beszélt, h az egyes embernek előbb csendben, mondhatni magányban kell élnie, ha nem is a szó szoros értelmében, de magával kell tisztába jönnie, letisztulnia, tudatosítani  mit akar, mire képes, mi az amit a szíve diktál! Aztán pedig megtalálja a "neki való" emberek társaságát. Ez így ésszerűen is hangzik, de először elkezdtem aggódni, h jó-jó, csak ki ne csússzunk az időből! Továbbgondolva, milyen időből? Hiszem, h nem csúszunk ki semmiből, észnél leszünk, MAGunknál leszünk és rohadt nehezen, de kezünkbe vesszük végre a sorsunkat! Rengeteg ember van már aki így gondolkozik, Attila igazad van, máskülönben mért olvasnánk annyian a blogodat!!! Lehet, h még tele a gatyánk, de a hócipőnk ugyanolyan tele!

A másik egy fiatal srác a biopiacról. Egy asztalhoz kerültünk, ő most tanyasi tojást, cukorborsót árult, én meg beájultam a gyönyörtől, ahogy hallgattam őt! Van spiritusz a csávóban! A kérdésre, h ő "egyébként" mivel foglalkozik : hát ezzel! Főállásban, igen. Az asszony még bejár a városba dolgozni, fodrász, de egyformán imádják az önellátó, tanyasi életmódot, a biokertet, az állatokat! Ebben nincs vita! Így másban sem. A srác a nagyszüleitől "fertőződött" meg, ők éltek a tanyán valamikor, innen a vonzódás. A lány pedig ráérzett az ízére. Ez annyira jó! Öröm volt hallgatni, mennyi terv van, nehéz is sorrendbe rakni, mindet egyszerre szeretné! Azt, hogy nem a levegőbe beszél, mutatja a gyönyörű és finom portéka. Sok erőt, sikert fiú! :o))

2011. június 22., szerda

Nézzük azt a befőzést!

A bodzaszörppel  indult. Amit rengeteg cukorral, sőt citromsavval készítettem, h legalább ártson :o)) Istenem, hát ilyen receptet találtam. Viszont fenséges, tömény bodza (5 liter vízben száznál több virág). Viszik is mint a cukrot a biopiacon. Aztán meglett a cukormentes változat, édesítővel, ezt már felforraltam, úgy tettem üvegbe. Aztán jött a mentaszörp. Na ezt már cifráztam, mézzel, zöldcitrommal, fííínom! Ugyanez citromfűvel., majd kinyílott a hársfám a kertben, nosza készült is a hársfaszörp. A jó lédús, érett meggy se maradhatott a fán, dzsem simán és "Feketeerdősen" is, vaníliás meggyszörp és lecukrozott kimagvalt befőtt, ja meg egy csomó a fagyasztóba. Tyű, azt hiszem mázsákat magvaltam már ki! Még mindig vár jó pár kiló :o))
Adri! Kérdezted hogyan tartósítok. Többnyire minden befőttet, szörpöt felforralok a fazékban, forrón üvegbe szedem és száraz dunszt. Ilyenkor nincs benne semmi tartósító, mert azt az üveg tetején lévő celofánra teszem, a kupak alá. Ez bevált. A paradicsomlevet évek óta tartósító nélkül teszem el, száraz dunsztba és kutya baja. Ott még a celofánnal se bohóckodok. Jól záródó csavaros üveg kiforralva + a csavarok, kupakok is és nincs baj vele. A lecukrozott meggyet pl. 2-3 napig hagytam állni, 1 kiló meggyhez 40 dkg cukor,leheletnyi Na-benzoát, majd külön üvegbe a leve, ez a szörp és külön üvegbe a gyümölcs, ki van próbálva a meggyes pitéhez, juuuj, nagyon finom! Gondolom másba is. Rájöttem, h kb 3 hete, minden nap befőztem vmit, vagy legalább beáztattam a szörpnek való gyógynövényt, az mindig 2 napon át készül. Málnám kevés van sajnos, de érik a sárgabarack! Abból aztán dzsem, dzsem, dzsem. Még nem tudom melyik módszer szerint....  Hát igen, ezt akár főállásban is lehetne csinálni, itt meg főleg, ahol karnyújtásnyira az alapanyag, bűn lenne kihagyni, ráadásul imádom kutyulni, a gyerkőcök meg enni! :o))

Köszönöm a díjat!

Kedves Rózsa, nagyon köszönöm!
Továbbítani fogom.
Fogadd szeretettel a következő képet a tanyáról :

2011. június 12., vasárnap

A ligeti biopiac

Szeretek ide járni. 3 hétvégén pakoltam ki eddig a portékáimat szörpöket, gyógynövény szárítmányokat, aktuális zöldségeket a kertből, gyümölcsösből. Gyönyörű a hely, évszázados fákkal körbevéve. Tiszta rendes asztalka vár, nincs tülekedés a helyekért, ehelyett szíves invitálás van az árusok részéről és segítőkészség. Persze még mindig nagyon kevesen ismerik a városban ezt a lehetőséget, mindenkit a nagy piac szippant be, de azért lassan-lassan alakul a vevőkör. Érdekes emberek járnak ide. Divatos szóval : környezet-és egészségtudatos emberek, akiknek természetes, h kevesebb hulladékot,szemetet termeljünk, tehát visszahoznak minden használható csomagolóanyagot, tisztára mosott dobozt, üveget. Az egyik fiatal házaspár visszahozott egy szörpös üveget egy másik szörpárusnak, aki ekkor már nem volt kint, tanácstalanul lóbálták a kezükben, h akkor ezzel most mi legyen, én örömmel elfogadtam, erre a tegnapi piacra hoztak nekem 3 nagy szatyor üveget. Ja és mindenki mosolyog, jó kedvű, derűlátó. Nagy beszélgetések, barátságok alakulnak. Az árusok főként biotermesztők, őstermelők és ilyen "tanyalakók" mint én. Sok a közös téma, de a vevőkkel ugyanígy. Az árusok megosztják a receptjeiket a vevőkkel és viszont, nem titok semmi. Jók itt az energiák, a közösség szellem, az összetartozás. Szívesen készülök rá minden héten :o))

2011. június 7., kedd

10-4 -ig

Ennyi alvás elég? Nagyon remélem, ha jól és gyorsan alszom :o)), akkor elég! Nem jut rá több idő, de ki is dob az ágy már pirkadatkor. A napi feladatokon jár a fejem és eljutok oda, h én a nagy netrajongó, estére olyan kellemesen elfáradok,már rá be se kapcsolom a gépet, csak dőlök be az ágyba. Jó is lesz ez a telefonos internet, (talán) akkor legalább a leveleimmel naprakész lehetek. Aktiválhatnák már!
Jaj és nem is fotóztunk! Dumálok a biokertemről, oszt sehol semmi! A képeket mind a lányaim készítik és ugyan itt voltak most is, de ki se látszottunk a munkából, eperdzsemet főztünk és cseresznyés egresdzsemet. Meg még egy utolsó adag bodzaszörpöt. Kigazoltuk a rózsakertet.
Túldícsértem a kukoricába vetett tököt, az első 2 kötés termés leszáradt. Talán már a harmadik jó. Csak az indája látványos egyelőre, az már átível 3 soron. Pedig kipróbálnám már azt a rántott takarmánytököt! Bizarul hangzik, de a szomszéd esküszik rá.
Pár éve kaptam egy fél marék tönkölybúzát egy kézikaszás aratásról, azt elvetettem, aztán megint és most már van egy szép kis konyhányi terület búzám. A sok eső, meg nap hatására az idén akkorára nőtt, már a lányomnak is feltűnt! Odaálltam mellé, a fülemig ér! Úristen, kinézek most is, hajnalban,virít a nap és a pipacsok! A bodza mellett a másik nagy kedvenc! A pipacstövet nem kapálom ki a rózsa mellől se. A sárga, rózsaszín, narancsvörös rózsák mellett ott pompázik a pipacs! Meg a gingko biloba tövében, hátul a gyümölcsösben, mindenhol. Régen mindig vázába szedtem, ha találtam vhol. már nem kell, mert körbe vettem magam velük:o))