Várok, várok ...

A jobb időre, amikor a nap jól megmelegíti a gyógynövényeket (is), összesűríti bennük jól az illóolajokat! Akkor aztán leszedem, a legoptimálisabb időpontban és a legkülönbözőbb módokon hasznosítom őket.
Pl. krémekben, macerátumokban, szárítva, őrölve.
Igen vártam, hát ... várhattam!
Az eső csak esett, öt perc napsütés után újra és újra. A menta, a csalán, körömvirág, citromfű és tsai közben nagyon jól érezték magukat és nőttek mint a dudva! Már-már a leöregedés veszélye vált fenyegetővé!
Akkor döntöttem! Nem várok én tovább már semmire, legfeljebb csak épp annyira, hogy a levelük felszáradjon és uzsgyi! Kéveszámra takarítom be őket, szárítom ahogy tudom!
Mivel jó hideg van, időnként úgyis befűtök a házba, így nem lesz gond!
Persze nem vagyok boldog ettől, hisz' nem ez volt a tervem, a növényekben így talán (biztos) kevesebb a hatóanyag, az illóolajok mennyisége. Mégis dönteni kellett, vagy ilyen lesz, vagy semmilyen!
Remélem jól döntöttem!
Az illat a házban jelenleg
mindenesetre rendben van :)))


Szappanos kosár a mentaerdő fölött:

Reggeli kertelés

Ma reggel megvolt az első igazi kávésbögrés, köntösös turném az udvaron, kertben :))
7 óra fele jár, a nap már süt, teljes gőzzel. Viszont egy jókora köddel kell még megvívnia, de nyerésre áll :)) A levegő ugyan csupa pára, minden nedves még, de a Nap már melegen süt, a fű a fekete nedves földből szemmel láthatóan zöldül kifele, a levegőt harapni lehet. Eszméletlen!
Én meg gyönyörködök a tegnap elvégzett munkákban, alakul a tó környéke! A sok száraz növény, gaz letakarítva, jó pár bodzabokor kiszedve tövestül, kévékbe kötözve száradgat a következő kemence-szezonra várva.
Nagy levegős szabad terek alakultak, nagyon tetszik!
Na azért nem kell aggódni, marad még bőven zöld, lesz még dzsumbuj, ott ahol kell :o))
De a körtefák körül, a szőlőknél, a szedreknél nem kell, hisz a sok bodza elnyomta már ezeket.
És az idén fokozott figyelemmel fordulok a gyümölcsök felé (is)!
Jaj nagyon bevált ez a "mindennapi időtöltés a kertben"! Már nem egy nap alatt akarom rendbe rakni az egy hektárt, jó az apránként is. Viszont MINDEN nap dolgozom valamit a kertben, ez fogadalom magamnak. Lehet, csak fél órát, lehet, hogy négyet-ötöt és nagyon meglátszik!
Végre "megcsapoltam" a nyírfát, megkóstoltam a nyírvizet. Mennyei manna!
Sokáig vonakodtam levágni ezért egy ágacskát, viszont az utóbbi időben jó pár előadást hallgattam növényekről, gyógynövény eszenciákról és hajlok rá, hogy elhiggyem, a növény, a fa, "örömmel" szolgálja az embert! Ha kölcsönös a dolog ... bizony, ahogy lenyeltem a víztiszta, finom folyadékot, tele voltam hálával, ezerszer is megköszöntem a nyírfának! A nyírviz hatásairól sokat olvasni. Méregtelenítő, vesevédő, tisztító hatásáról, cukorbetegségre is javasolják, valamint "megszépíti a lányok arcát" :)) Először egy Ukrajnából származó fiatal hölgy mesélte, hogy régen a nagyapja mindig meglékelte a nyíreket tavasszal és ők a gyerekek szívesen itták az édeskés ízű levet. Ezt össze is raktam magamban a nyírfacukorral, akkor bizonyára az is ebből készül! 
A fenyőrügyekből meg a finom fenyőméz! Meg még mi-minden a természetből, a kertből, csupa-csoda, egészség!!!

Tanyavágyók

Ahogy múlik a tél, egyre több ember látogat meg az "Isten háta mögötti" tanyán.
Érdeklődnek, tapasztalatot gyűjtenek, önellátásról, földművelésről, kertről, kemence fűtésről, mosószappan használatról, kenyérsütésről, hasonlókról.
Kapkodom a fejem, hogy ez igaz lehet, tényleg ennyi ember fordul egyre nagyobb vágyódással a tanyasi létforma felé??? Komolyan ... nekem ez csodálatos, bámulatos,örömteli, szívet-lelket melengető érzés!
Mert látom az elszántságot, látom a készülődést, komolyságot, őszinte vágyat!
Fiatalnál, idősebbnél, pároknál, egyedül élőknél egyaránt.
Egek, ahogy ezt írom beugrik valami ...!!! Talán csak "véletlen", de egy ideje, valami nem akarja, valami bennem nem akarja, hogy az imádott biopiacra kijárjak a szappanjaimmal. Magamnak se tudom ezt jobban megfogalmazni, "sejtszinten" érzem ezt. Erre aztán, a vevők, meg aki hiányol, felhív. Nosza ebből aztán rögtön találka lesz a tanyán. Kijönnek a szappanért, a tanya, a beszélgetés kedvéért.
Ma egy ilyen csodálatos látogatás után eszembe jutott a mondás: hasonló a hasonlót vonzza, megtalálja.
Tele vagyok hálával, hogy a hosszú, sáros földúton is kijönnek ide az Emberek, akikkel fél mondat után már ezer évesnek beillő barátsággal tudunk beszélgetni egymással, a tervek, vágyak, értékrendek, minden azonos!!!
Igen, változik  minden és jóra fordul a világ. Ebben egészen biztos vagyok!

Ami körülvesz ...

Tanyám ebben az évben nem érdemelné ki a Virágos tanya címet és nem csak a szárazság miatt.
Jóval kevesebb időt fordítottam rá, pedig továbbra is fontos dolog az életemben a szép kert, az ápolt, rendezett környezet, nem beszélve a saját kertben érő zöldségekről, gyümölcsökről.
Sokáig nyomasztott ez az érzés, hogy "nincs rá időm", nem halad a kert. Végre itt az ősz lassan aktualitását veszti ez is. A cserjék, a színes falevelek szerencsére így is kitettek magukért!
A kis kör alakú kert porhanyós földjében tyúkok, csibék, gyöngyösök kapirgáltak, hemperegtek, mély gödröket hagyva maguk után a száraz nyárban. Belocsoltam pár kihalófélben lévő virágot, erre másnap úgy rácuppant a baromfi sereg a nedves földre, nem nyugodtak, míg a növényt is ki nem kapirgatták szegényt tövestül.
A helyzet egyre randább, valamit kezdeni kell a tyúkokkal!
Na igen ... és itt elakadtam. Pedig egyszerűnek tűnik, vissza kell őket zárni a baromfiudvarba, így nem tennék tönkre azonnali hatállyal, minden halovány kezdeményezésemet a kertben.
Viszont, az idei évem nem csak az elhanyagolt kertről híres (hírhedt), a baromfinépség is így járt.
Tavasszal elhatároztam, nem tartok csibét, nem ültetek kotlót, a fene bajlódjon, úgyis a róka viszi el mindet.
Van az a pár tyúk, legyen tojás és kész!
A természet viszont nem fogta az én adásomat, a kotlók tették dolgukat, sorban jöttek elő a kikelt csibékkel, rőzse alól, szomorú eperfa lombja alól, meg minden alól! Volt olyan csapat, akik éjjelente a sziklakert tetején tanyáztak! Na gondolhatjuk ... ráadásul a sziklakert a hálószoba ablakával van szemben, a csibék meg csak nőttek, mint a fene!
Egyszer csak felserdült az első kakas! Aztán még 4! Egek azt a repedt fazék kántálást, ami ott ment hajnalban! :)) Különösen idegesített, amikor gyerekek, unokák aludtak a házban. Ilyenkor mezítláb, ágyból kiugorva futás ki, mint Zrínyi, csendben ordibálva, hajkurászva, hogy szűnjetek már meg!
Lányaim meg sorban jöttek elő, mosolyogva, hogy anya már megint hetedhét határig hajszolja a bitangokat, hajnal 4-kor seprűvel kezében!
Viszont! Megvan a szándék és elhatározás, hogy jövőre (hm) megint csodaszép, virágos lesz a tanya!
Lépéseket is tettem, a kerek kert körbekerítve, árvácskával, tavaszi virághagymákkal teleültetve!
Baromfilag még tanácstalan vagyok, bár róka koma igyekszik segíteni gondjaimon, tyúkállomány lassan beáll a tavalyi szintre, mintha szaporulat nem is lett volna. Vagy lehet, csak álmodtam az egészet? :o)))
Néha azt hiszem, ehhez már mégis pasi kell, hogy tyúkól, meg rendes kerítés, ilyesmi ... :))

Szerencsére néhány szépség azért akadt! A sétányrózsa nyár végére egész szép lett, szappanjaim kiváló háttere :))

 Igen, igen, a szappan-szerelem mindent visz :)) A mini gránátalmafa is csak háttér ...

És jövőre? Mi kerül előre, mi kerül háttérbe ... izgalmas dolgok ezek!
Állok elébe :))

A JÓ dolgomat! :)

Hajnalban szappan készítés, csomagolás, telefon szól, irány a kecsketej! Robogóval átzúdulok a halastavak melletti erdőn, futás Osikához a finom tejért, jó szóért :) Motor megadja magát, kileheli a lelkét, futás gyalog tovább! A meleg már reggel tombol, csurom víz vagyok, mire motor hazatolva, illetve út közben beadva szerelőhöz. Szerelő mosolyog, talán ideje lecserélni a huszonéves Yamahát :) hm.. igen.
Nézzem a fűnyíró vajon működik még? Benzin elő, tankolás, rángatás, indul, győztünk!!!
Örömömben letakarítom a szalonnasütő, az öreg rönk környékét, szépen levágom a füvet! Folytatás a folyosóra betolakodó gyomnövényekkel, egész jó rend alakul. Amint kint, úgy bent, délben már behúzódok a hűvös tanyába, az ágynemű következik, napoztatás, szellőztetés. A nagy kövér dunna is felsóhajt, végre ő is megmozdítva, új életre keltve a félárnyékban. Vendég érkezik, Mónika, szappan ügyben, éljen!!!
Mentaszörp frissít, megjön az étvágy, Móni örül a fokhagymás krumplinak, napmeleg paradicsommal.
Összerakjuk az "árut", szappan mellé fülgyertya, krémek, szörpök, gyógynövények. Tanyasi portékák :)
A teljes sötétség előtt még eljutok a szerelőhöz, ajánl egy motort, de az csak 40-et megy ááá, kell az a 60 :))
A motor indul, én élvezem a sötétben pásztázó fényeket, a langyos estét, az illatokat.
Átlagos nap, semmi különös és mégis mindig tele vagyok hálával, örömmel. Meg együttérzéssel a növények iránt a nagy szárazságban. Hogy bírják ezt ki ... biztatom őket kitartás!!! Nem sokára ősz és kapnak esőt. Mielőtt elsárgulnak, még zöldellhetnek, erőre kaphatnak egy picit. Mint mi az éjszaka hűvöse után :)
Egy szeptemberi kép a kertből pár évvel ezelőttről. Mennyivel zöldebb ...!

Macerálunk, macerálunk ... ?

Mármint a legkülönbözőbb illatos, aromás növényeket pakolom dunsztos üvegbe, finom olajba :))
20 liter hidegen sajtolt napraforgóolaj boldog tulajdonosa lettem, kell az nekem a szappankészítéshez.
Na de ez az olaj olyan jó ízű, hogy kedvet kaptam a maceráláshoz, azaz a növények olajos kivonatának készítéséhez, hisz' a szappanban az még plusz hatás, plusz illat! Úgy belelendültem, hogy alig maradt valami a nagy kupa olajból! :))
Lett belőle: rózsaszirom, citromfű,  orbáncfű, menta, körömvirág, zsálya, pici levendula és vegyes nyári virágmacerárum cickafarkkal, rózsával, körömvirággal, bodzával, pipaccsal,  kamillával.
Hátra van még a diólevél, cickafark és még ki tudja azt, hogy mi ... jaj, de imádom ezt!!! :))
Kint állnak a nagy rönkön, a napon, mindennap felrázom és persze illatolom, szagolgatom, mind más és mindegyiktől hanyatt esek ámulatomban :o))

Az elhagyatott gyümölcskert

Tavasz óta birkát akarok (akartam) venni. Gondoltam, ha lesz rá pénzem, hurrá megoldódik a gyümölcsösben a fűnyírás, a birkákkal, báránykákkal meg majd csak elboldogulok.
Sok pénzbe került volna nagyon, akkor jött egy újabb ötlet: ingyen "bértartást" vállalok, a fő hogy a szépen sarjadó füvet elgyőzze valaki rendben tartani! Ez se jött össze :))
Így aztán a kert fogta magát, nagy nyugalmában elkezdett mindenféle szépségekkel megajándékozni!
Na meg persze ragadós, szúrósokkal is :))
A legkülönbözőbb gyógynövények jelentek meg, a régieken kívül, újak is.
Pl. a nadragulya! No jó ebből nem főzök teát, úgy tudom mérgező. Persze biztos csak érteni kell hozzá!
Fogtam egy kaskát a déli napsütésben, kibandukoltam a kertbe és összegyűjtöttem a téli teakeveréknek valókat: bodzavirág, pipacs, cickafark, édeskömény, parlagfű, ja és diólevél.
Nosza irány a másik kert (az előkert) ott pedig újabb tál rózsaszirom és egy kis körömvirág a zsákmány.
Színek, illatok ... fenséges...  már nem is bánt az elhanyagolt gyümölcsös, sőt.... már-már tetszik :))
Persze minden jóérzésű ember megbotránkozna rajta, de ha nem jut rá idő, hát nem jut rá!
Egy párás reggelen le is fotóztam voala!