Jóval kevesebb időt fordítottam rá, pedig továbbra is fontos dolog az életemben a szép kert, az ápolt, rendezett környezet, nem beszélve a saját kertben érő zöldségekről, gyümölcsökről.
Sokáig nyomasztott ez az érzés, hogy "nincs rá időm", nem halad a kert. Végre itt az ősz lassan aktualitását veszti ez is. A cserjék, a színes falevelek szerencsére így is kitettek magukért!
A kis kör alakú kert porhanyós földjében tyúkok, csibék, gyöngyösök kapirgáltak, hemperegtek, mély gödröket hagyva maguk után a száraz nyárban. Belocsoltam pár kihalófélben lévő virágot, erre másnap úgy rácuppant a baromfi sereg a nedves földre, nem nyugodtak, míg a növényt is ki nem kapirgatták szegényt tövestül.
A helyzet egyre randább, valamit kezdeni kell a tyúkokkal!
Na igen ... és itt elakadtam. Pedig egyszerűnek tűnik, vissza kell őket zárni a baromfiudvarba, így nem tennék tönkre azonnali hatállyal, minden halovány kezdeményezésemet a kertben.
Viszont, az idei évem nem csak az elhanyagolt kertről híres (hírhedt), a baromfinépség is így járt.
Tavasszal elhatároztam, nem tartok csibét, nem ültetek kotlót, a fene bajlódjon, úgyis a róka viszi el mindet.
Van az a pár tyúk, legyen tojás és kész!
A természet viszont nem fogta az én adásomat, a kotlók tették dolgukat, sorban jöttek elő a kikelt csibékkel, rőzse alól, szomorú eperfa lombja alól, meg minden alól! Volt olyan csapat, akik éjjelente a sziklakert tetején tanyáztak! Na gondolhatjuk ... ráadásul a sziklakert a hálószoba ablakával van szemben, a csibék meg csak nőttek, mint a fene!
Egyszer csak felserdült az első kakas! Aztán még 4! Egek azt a repedt fazék kántálást, ami ott ment hajnalban! :)) Különösen idegesített, amikor gyerekek, unokák aludtak a házban. Ilyenkor mezítláb, ágyból kiugorva futás ki, mint Zrínyi, csendben ordibálva, hajkurászva, hogy szűnjetek már meg!
Lányaim meg sorban jöttek elő, mosolyogva, hogy anya már megint hetedhét határig hajszolja a bitangokat, hajnal 4-kor seprűvel kezében!
Viszont! Megvan a szándék és elhatározás, hogy jövőre (hm) megint csodaszép, virágos lesz a tanya!
Lépéseket is tettem, a kerek kert körbekerítve, árvácskával, tavaszi virághagymákkal teleültetve!
Baromfilag még tanácstalan vagyok, bár róka koma igyekszik segíteni gondjaimon, tyúkállomány lassan beáll a tavalyi szintre, mintha szaporulat nem is lett volna. Vagy lehet, csak álmodtam az egészet? :o)))
Néha azt hiszem, ehhez már mégis pasi kell, hogy tyúkól, meg rendes kerítés, ilyesmi ... :))
Szerencsére néhány szépség azért akadt! A sétányrózsa nyár végére egész szép lett, szappanjaim kiváló háttere :))
És jövőre? Mi kerül előre, mi kerül háttérbe ... izgalmas dolgok ezek!
Állok elébe :))
