Kenyerem java :))

Hajnalban kidobott az ágy, vasárnap reggel van a gyerekek nincsenek itt, együtt kávézás így nem lesz, tej sincs, az meg hogy legyen, nekem min.1 órába telik, meg kilométeres földúton caplatás csatakos hóesésben, na nee...
Ideje átszokni a hosszú tejes kávéról, amiből 2 nagy bögre már hajnalban lecsúszik, a natúr, laza kávéra! Vagy semmire! Úgy emlékszem a szervezet éjszakai méregtelenítő programja egészen 9 óráig tart, én meg már hajnalok-hajnalán belerondítok a folyamatba,ááá!
Ledobom magam a szőnyegre, jóga. Szokásos 5 tibeti "újratöltve", a héten újra bevezetve a reggelekbe. Erőre kapok, kenyeret akarok sütni! Időről időre elcsábulok egy új receptre, újfajta kenyérre, aztán vissza a régihez, a mikor a mézes vízben felfuttatott élesztőt bekeverem az éppen található lisztjeimhez. Most kivételesen fehér kenyérre ácsingóztam, kevés teljes liszt azért ment bele, meg a héten érkezett a zabpehelyliszt, no abból is egy kevés. Ne kérdezzétek miért zabpehelyliszt, mért nem csak zabliszt... ez van a zacsin.
Jól bedagasztottam, közben a fejemben összeállt egy szappanrecept is :) Igazán illik hozzá, nem?
 :)))

A kenyér már lefotózva, megnézem a szappant is, szeletelhető már? Akkor azt is lekattintom :)
Addig egy kis ízelítő a legutóbbi termésből :

És a mai kecsketejes, spirulina algás, shea vajas, paradicsomos (kicsit bizarr összeállítás:)

Kikukkantok...

Kidugom a fejem a tanyából. Annyit voltam már benne december hónapban, elfelejtem lassan milyen a kinti világ! Persze jó volt, nagyon is jó odabent! Az ünnepek, a sokféle szappan készítés, csomagolás, ó, élveztem nagyon! Mindössze az állatok etetése és a fűtés volt, ami kiszólított a házból, szóval most friss szemmel nézek körül, mi is van itt, mi a legsürgősebb munka?
Igen, a tüzifa még nincs bepakolva, a kerti tó mellett elszáradt virágok "díszlenek", aztán rőzse mindenütt, azt fölvágni, összekötni, kemencébe kiváló. Ha meg már itt tartok, szétnézek az akácosban is, ezt minden évben metszegetem, mégis mindig hozza a rengeteg oldalhajtást, nem veszi komolyan a szándékomat, kívánságomat : azt szeretném, ha fölfele nőne, jó magasra, jó egyenesre, föl az égig :)) Persze gyorsan nő, de oldalra is ugyanannyit hajt minden évben. Lányaim, hosszú karú metszőollókat előszedni!
Aztán itt ez a disznóól. Pár éve bontott téglából építettük meg az ól kifutóját, de szétázott, szétfagyott, kilazultak a felső téglák. Nem tudom eldönteni, lebontsam, vagy meg lehet erősíteni egy cementes vakolattal? A mangalicák előszeretettel állnak a hátsó lábukon, az elsővel meg az akol tetején. Egyszer csak kidől a kucók meg a világgá.. :) Vagy ez a két malac "elfogy", aztán ne tartsak többet? Megfordult a fejemben, mert napi rendszeres gondozás kell nekik, nyilván, jókora kötöttség.... aztán most meg élvezzük a finomságokat, bármi kerül az asztalra , orjaleves, szalonna, pörkölt, vagy éppen thai kaja a tarja részből, mindig odavagyunk a gyönyörtől, olyan mennyei és nem hisszük el, hogy ilyen is lehet egy hús, vagy bármi! Akkor megint kedvet kapok, nem szabad ezt feladni! A tanyához hozzátartozik és kész! 4 malac nem a világ, csöves kukorica, takarmánytök majdcsak megterem az idén is! Meg a sok fű, a hullott gyümölcs, amit összeszednek, lelegelnek...
Na indulás, a rőzsét biztos fel kell aprítani és olyan szépen süt a nap, megkeresem a metszőollót :))