2013. június 2., vasárnap

Várok, várok ...

A jobb időre, amikor a nap jól megmelegíti a gyógynövényeket (is), összesűríti bennük jól az illóolajokat! Akkor aztán leszedem, a legoptimálisabb időpontban és a legkülönbözőbb módokon hasznosítom őket.
Pl. krémekben, macerátumokban, szárítva, őrölve.
Igen vártam, hát ... várhattam!
Az eső csak esett, öt perc napsütés után újra és újra. A menta, a csalán, körömvirág, citromfű és tsai közben nagyon jól érezték magukat és nőttek mint a dudva! Már-már a leöregedés veszélye vált fenyegetővé!
Akkor döntöttem! Nem várok én tovább már semmire, legfeljebb csak épp annyira, hogy a levelük felszáradjon és uzsgyi! Kéveszámra takarítom be őket, szárítom ahogy tudom!
Mivel jó hideg van, időnként úgyis befűtök a házba, így nem lesz gond!
Persze nem vagyok boldog ettől, hisz' nem ez volt a tervem, a növényekben így talán (biztos) kevesebb a hatóanyag, az illóolajok mennyisége. Mégis dönteni kellett, vagy ilyen lesz, vagy semmilyen!
Remélem jól döntöttem!
Az illat a házban jelenleg
mindenesetre rendben van :)))


Szappanos kosár a mentaerdő fölött: